Kezdőlap
Diszlexia alapok
Diszlexia frissítő
Otthoni segítség
Iskolai segítség
Mozgásfejlesztés
Fejlesztés
Nyelvtanulás és diszlexia
Diszlexia felnőttkorban
Beszédhiba és diszlexia
Diszlexia és táplálkozás
Diszlexia szakirodalom
Diszlexia Fórum

 A tanulási zavar megjelenése az iskolai teljesítményben, a korrekció lehetőségei

Vissza | Fel | Tovább

A tanulási zavarral rendelkező gyermekek egyre növekvő száma az utóbbi években a társadalmi és szakmai érdeklődés középpontjába került. A pszichológiai, pedagógiai, gyógypedagógiai kutatások gyakorlati tapasztalatai és szakmai állásfoglalásai nyomán egyre határozottabban körvonalazhatók a tanulási- és magatartási zavarok altípusai.

Neurogén tanulási zavarok: (részképességzavarok) – elsősorban a központi idegrendszer zavarai következtében jönnek létre.
Pszichogén tanulási zavarok: a korai életszakaszban elszenvedett környezeti ártalmak hatására alakulnak ki, az érzelmi élet károsodása, a motiváció, az adaptív viselkedés és ezekkel összefüggő teljesítmények zavaraiban fejeződnek ki.
Poszttraumás tanulási zavarok: gyermekkori szerzett agykárosodás következtében alakulnak ki.

A tanulási zavar diagnosztizálásának kritériumai

Elsősorban, ami azonnal szembetűnő, hogy a tanulási potenciál és a tanulási eredményesség, illetve az intelligencia szint és az iskolai teljesítmény között nagy eltérés tapasztalható. A különbség nagysága határozza meg a tanulási zavar minőségét és a fejleszthetőség hatékonyságát.
A neurológiai deficit (idegrendszeri eltérés, esetleg károsodás) csak áttételesen mutatható ki vizsgálattal. A megsegítés formái (terápia) más-más megközelítést igényelnek egy érzelmi, szociokulturális, vagy egyéb ok miatt megjelenő tanulási zavar esetén.
A tanulási zavar jellegzetes kognitív tünetegyüttesben nyilvánul meg, aminek hátterében a kölcsönösen egymásra ható részképességek diszfunckiója áll.

A leggyakrabban előforduló kognitív pszichikus funkció zavarok

A percepció zavarai: A vizuális, akusztikus, taktilis, helyzet- és mozgásérzékelés, különböző modalitások felfogásának nehézségeit jelentik. Ebből adódik a formák, arányok, irányok, térdimenziók érzékelésének tévesztése.
A beszédszerveződés, a nyelvi nehézség zavarai: A beszédészlelés, beszédmegértés, szimbólumok képzése, felismerése, a szó- és jelentéstartalmak értelmezésében nyilvánul meg. Az artikuláció zavara, a szókincs fejletlensége, grammatikai akadályozottság mind a tanulási zavarhoz vezethet.
Az emlékezet gyengesége: A memória különböző fajtáinak sérülése, gyenge működése a tanulási nehézségre ható tényező. Az emlékezet egyenetlensége, a verbális tartalmak megőrzése, felidézése, a rövid- és hosszú távú memória tárolt információinak mennyiségi felidézése kevés, pontatlan, hiányos lehet.
A lateralitás, a saját test, illetve a térérzékelés akadályozottsága: A tanulást akadályozhatja a keresztezett vagy kevert dominancia. A síkban, térben való tájékozódást, a sorrendiség felidézését, az irány észlelését, tartását nehezíti.
A mozgáskoordináció, a finommozgások zavara: Az alapkulturtechnikák elsajátításához nélkülözhetetlen a finom- és nagymozgások koordinációja. A tanulási zavar jelentős okaként ezeknek koordinálatlansága jelenik meg.

A tanulási zavar negyedik kritériuma a sajátos magatartáskép, a leggyakrabban előforduló figyelemzavar-hiperaktivitás, valamint a másodlagos neurotizáció megjelenése.

A tanulási zavar megjelenése az iskolai teljesítményben, különös tekintettel a diszlexiára

Az olvasás-írás elsajátításának képessége olyan komplex tevékenység, amely a nyelvi információ feldolgozás mellett nem nélkülözi a részképességek együttműködését. A tanulás folyamatában megjelenő teljesítményzavar, az olvasás-írás-helyesírás elsajátításának nehézségében, ez súlyosabb formában diszlexiában, diszgráfiában, diszkalkuliában jelenik meg.

A diszlexia legfontosabb tüneti megjelenése:

Az olvasásban: betűtévesztések, betűkihagyások- és betoldások, szótagkihagyások- és betoldások, reverziók, elővételezések, perszeverációk, szóroncsok fordulnak elő.
Az olvasás tempójának lassúsága.
A beszéd területén jelentkező tünetek: nyelvi fejlettség elmaradásai, megkésett beszédfejlődés, kevés aktív szókincs, szóértési- és megtalálási nehézségek.
A magatartásban fellépő tünetek: alkati determináltság, védekezési és kitérési mechanizmusok, agresszivitás, kompenzáció, szorongás, depresszió, valamint szomatikus tünetek.
Egyéb lényeges tünetek: nagy- és finommozgás koordinációjának zavara, bizonytalan testséma, fejletlen ritumusérzék, lateralitás zavar, szem-kéz koordináció zavar, formaemlékezeti fejletlenség, kialakulatlan alak-háttér ismeret, vizuális megfigyelő, ellenőrzőkészség zavara, emlékezeti gyengeség, tartós figyelmi zavar, analizáló-szintetizáló fejletlenség.

A diszlexia prevenció és a ráépülő olvasástanítási módszer

A részképesség gyengeséggel rendelkező (diszlexia, diszgráfia) gyermekeknek speciális olvasástanítási eljárásra van szükségük, melyet Meixner-módszerként ismerünk és alkalmazunk. A terápiának fontos alapelve, hogy a „legközelebbi fejlődési zóna”-ból kell kiindulni, amely szerint ahhoz a szinthez kapcsolódva kell a fejlesztést elkezdeni, illetve ott kell folytatni, ahol a gyermek még biztonsággal mozog, mert csak így válik számára lehetségessé az eredményes feladatvégzés. Az alacsonyabb szintek erősítésével, újratanulásával pozitívan befolyásolhatjuk a magasabbrendű, bonyolultabb funkciók elsajátítását.

A Meixner-módszer sajátosságai

• A módszer gyógypedagógiai terápiás indíttatású.

• Maximálisan alkalmazkodik egy-egy diszlexiás, vagy diszlexia-veszélyeztetett gyermek egyéni haladási tempójához.

• A hang-látás-mozgás egységéből adódóan feltétele a beszédhangok helyes ejtése.

• A többi módszertől eltérő betűsorrendet tanít.

• Más módszernél alaposabban dolgozza ki az olvasástanítás lépéseit.

A Meixner-módszer alapelvei

• Az aprólékosan felépített fokozatosság elve (a tananyag apró lépésekre bontása, sok ismétléssel).

• A betűtanítás hármas asszociációs kapcsolatának kialakítása (akusztikus, vizuális, beszédmotoros).

• A Ranschburg-féle homogén gátlás kialakulásának megelőzőse.
  A gondolkodás merevségének (rigiditásának) elkerülése.

• Csak pozitív megerősítést, fejlesztő értékelést alkalmaz „elfogadva követel”.

Az olvasás tanítás előtt végzett fejlesztő gyakorlatok

Beszédfejlesztés:

• szókincs fejlesztése, szókincsbővítés, hanganalízis-szintézis gyakorlása,

• mondatgyakorlatok alkalmazása.

Beszédmozgás tudatosítása:

• ajakmozgások megfigyelése,

• zöngés-zöngétlen mássalhangzók megkülönböztetése.

Iránygyakorlatok:

• mozgásirányok megfigyelése,

• írásgyakorlatok mozgással,

• olvasás iránya, sorváltás,

• téri relációk verbalizálása,

• tájékozódás a vonalrendszerben.

Az olvasás tanítás lépései

Betűtanítás:

• a homogén gátlást kerülő betűsorrend alapján, az egymással vizuálisan, akusztikusan, motorosan felcserélhető betűk távol tanítása egymástól,

• magánhangzók tanítása artikulációról,

• mássalhangzók tanítása hangutánzással.

Összeolvasás tanítása:

• betűsorrend betartásával zárt, majd nyitott szótagok olvasása,

• az összeolvasás „játékos szituációban” történik,

• szótagok felismerése,

• betűismeret mélyítése szótaggyakorlatokkal,

• jelentés felismertetése.

Szavak olvasása szótípusok alapján:

• 2-2 betűből álló nyitott szótagok (lá-da),

• 3 betűből álló zárt szótagok (mos),

• 2-3 betűből álló nyitott-zárt szótagok (lá-bas),

• 3-2 betűből álló zárt-nyitott szótagok (bál-na),

• 3-3 betűből álló zárt-zárt szótagok (raj-zol).

Mondatok olvasása:

• Rövid egyszerű kijelentő és kérdő mondatok olvasása.

• Szavakból mondatok összerakása, olvasása.

• Fokozatosan bővülő egyszerű mondatok olvasása.

• Összetett mondatok olvasása.

Szövegek olvasása:

• Két összetartozó mondat olvasása.

• Szöveg hosszának növelése a mondatokkal.

Az olvasástanítással párhuzamosan kissé késleltetve, halad az írástanítás. Az írás előkészítésének, a motoros képességek fejlesztésének, kiemelt szerepe van. A tollbamondás nagy jelentőségű az írástanítás folyamatában. A betűk, szótagok, rövid szavak tanulásánál párhuzamosan és rendszeresen kell alkalmazni.

Egyéb korrekciós lehetőségek a tanulási zavar megsegítésében

A tanulási zavar okozta részképesség-gyengeség felismerésének és korrekciójának egyéb lehetőségei is vannak. Meg kell említeni Brigitte Sindelar osztrák pszichológust, aki óvodáskorban és iskolát kezdő gyermekeknek, valamint iskolába járó tanulóknak kidolgozta a tanulási zavar vizsgálatát és az ehhez kapcsolódó fejlesztő programját. A program átfogó célja a tanulási zavar megelőzése, a zavar elmélyülésének megakadályozása, valamint a rögzült, súlyosabb tanulási zavarok korrekciója. Ezen program alkalmazása segítséget jelenthet szülőnek, pedagógusnak és egyéb szakembereknek egyaránt.

A tanulási zavarhoz kötődő szakmai és gyakorlati ismeretek egyre szélesebb körben terjednek el a pedagógusok között, nagy számban ismerik és alkalmazzák. A módosított Közoktatási Törvény is ahhoz biztosítja a törvényi keretet, hogy a tanulási nehézséggel küzdő, illetve a sajátos nevelési igényű gyermekek megkaphassák a számukra legmegfelelőbb ellátást.

Felhasznált irodalom:

Sarkady Kamilla-Zsoldos Márta: Koncepcionális kérdések a tanulási zavar fogalom körül
Meixner Ildikó: A diszlexia prevenció, reedukáció módszere
Vinczéné Bíró Etelka: Egy részképesség-kiesés terápiájáról
 

Zsilka Sándorné
 

Vissza | Fel | Tovább